Marzsina

	Marzsina (Margina)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Marzsina
Rang	községközpont
Irányítószám	307260
SIRUTA-kód	157594
	Népesség
Népesség	912 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	35
Népsűrűség	6,87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	132,81 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 51′, k. h. 22° 16′45.850000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 45° 51′, k. h. 22° 16′45.850000°N 22.266667°E
	Marzsina weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Marzsina (románul: Margina, németül: Marschina) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Lugostól északkeletre, Facsádtól keletre, a Béga folyó mellett, Kossó és Vadpatak közt fekvő település.

Története

A falu nevét1365-ben említette először oklevél Margina alakban.

1366-ban Marsina, 1405-ben Morsyna 1717-ben Merschine, 1839-ben Marsina, 1863-ban Marzinma, Margyina, 1920-ban Marginea néven írták.

Marzsina 1404-ben az Ikus kerület tartozéka és magánbirtok volt.

1439-ben II. Albert király a kerülettel együtt zálogba adta Hunyadi Jánosnak, később pedig a Hunyadiaké lett.

1484-1505 között Corvin János birtoka volt.

1808-ban mint kamarai birtokot tartották számon.

Marzsinának egykor várkastélya is volt, melyet még Hunyadi János építtetett. A kisebbfajta erősség már az 1400-as évek közepén létezhetett. 1505-ben oklevél is említette Castellum Morsyna néven. Nevét többnyire adományozásokkor említették meg az oklevelek. A Várkastély később elpusztult, valószínűleg a török időkben. Helyét a falu központjától délkeletre levő mezőn sejtik, ahol többször jön felszínre épülettörmelék.

A trianoni békeszerződésig Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott.

Népesség

1900-ban 4157 lakosából 4061 volt román, 44 magyar, 39 német, 13 egyéb anyanyelvű; 4066 ortodox, 62 római katolikus, 14 izraelita, 12 református, és 2 evangélikus vallású.
2002-ben a 2356 lakosából 2188 volt román, 104 ukrán, 35 magyar, 29 egyéb, 1902 ortodox, 237 pünkösdista, 120 baptista, 64 római katolikus és 33 egyéb.