Zsombolya

Zsombolya (Jimbolia, Hatzfeld)
Szent Flórián szobra (a város védőszentje)
Zsombolya címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	város
Községközpont	Jimbolia
Polgármester	Postelnicu Darius Adrian (PDL)[1]
Irányítószám	305400
SIRUTA-kód	155494
Népesség
Népesség	10 179 fő (2021. dec. 1.)[2]
Magyar lakosság	619 (6%, 2021)[3]
Népsűrűség	107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	79 m
Terület	108 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″45.791666666667, 20.72222222222245.791667°N 20.722222°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 30″, k. h. 20° 43′ 20″45.791666666667, 20.72222222222245.791667°N 20.722222°E
Zsombolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombolya témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Zsombolya (románul Jimbolia, németül: Hatzfeld, szerbül Жомбољ / Žombolj, bolgárul Džimbolj) kisváros Romániában, Temes megyében.

A város az Alföld délkeleti részén, a Temesközben (más néven Bánsági-alföldön) fekszik. Vasúton és közúton egyaránt határátkelő hely Románia és Szerbia között. Temesvárról a DJ59A úton és a Nagykikinda–Zsombolya–Temesvár-vasútvonalon lehet megközelíteni.

Az első írásos említés az 1333-as pápai tizedjegyzékben maradt fenn Chumbul néven. 1766-ban németeket telepítettek be, ekkor kapta a Hatzfeld nevet. Mivel a betelepítéskor 405 házával nagyobb volt, mint a környező helységek, rövidesen jelentős vásárközponttá vált a Temesvár és Kikinda közti területen. A története során több ízben a környező községek közigazgatási központja volt. 1857-ben adták át a Szeged–Temesvár-vasútvonalat, amely Zsombolyát is érintette. Az 1910-es évekre vasúti csomóponttá vált a lovrini és torontálszécsányi helyiérdekű vasútvonalak és a Nagybecskerek–Zsombolya kisvasúti vonal kiépítésével (utóbbi mára megszűnt). Az Bohn & Co téglagyár 1864-ben létesült.

A polgári közigazgatás bánsági helyreállítása után Torontál vármegyéhez tartozott.

Trianon után 1920 és 1923 között a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része volt, 1924-ben településcserével Nagyzsám, Csene és Újvár községekkel együtt Romániához került, cserében Módos községért. Német többségi lakossága a második világháború végén részben elmenekült, részben a Szovjetunióba deportálták. 1951-ben 486 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.^[4] Visszatértük után túlnyomórészt kivándoroltak.

A város lakosságának 14,8%-a magyar nemzetiségű.

Polgármestere 2000 és 2012 között a magyar nemzetiségű Kaba Gábor, RMDSZ-politikus volt.

• Maderspach Ferenc 1848-as honvéd százados síremléke
• Ştefan Jäger Múzeum – [1]
• Florian Tűzoltómúzeum [2], [3],
• Dr. Karl Diel emlékház
• Jimbolia Blues Festival – dzsesszfesztivál
• Sever Bocu – Sajtómúzeum (Muzeul Presei)[4]
• Belső-kastély (ma gimnázium)

• Karl Diel (1855–1930) sebész
• Marx Tamás (1871–1943) magyar pedagógiai író, szerkesztő
• gróf Csekonics Gyula (1875–1957) politikus, országgyűlési képviselő, huszárhadnagy, sportvezető
• gróf Csekonics Iván (1876–1951) politikus, diplomata, többek között varsói magyar nagykövet
• Ştefan Jäger (1877–1962) festő
• Mihályffy Irén (1882–1950) zenepedagógus, előadóművész
• Burghardt Rezső (1884 –1963) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, tanár
• Ionathan X. Uranus (1909–1984) író, pap
• Szalayné Sándor Erzsébet (1961–) magyar jogász, egyetemi tanár és dékán, Nemzetiségi Ombudsmanhelyettes, az Európa Tanács nemzetközi szakértője
• Quint József (1882–1929) biológus, botanikus, tanítóképző-intézeti főigazgató
• Eduard Pap (1994) labdarúgókapus

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Jimbolia című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• A város honlapja magyarul
• A város története
• Látnivalók leírása
• A zsombolyai dohánybeváltó
• Zsombolyai biciklifesztivál
• A zsombolyai magyar – Népszabadság, 2011. február 8.