Lacunás

	Lacunás (Lățunaș)
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagyzsám
Rang	falu
Községközpont	Nagyzsám
Irányítószám	307234
Körzethívószám	+40 x56
SIRUTA-kód	157415
	Népesség
Népesség	211 fő (2021. dec. 1.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	131 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 12′ 44″, k. h. 21° 28′ 51″45.212136°N 21.480907°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 44″, k. h. 21° 28′ 51″45.212136°N 21.480907°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Lacunás (románul: Lățunaș) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Az Alföld délkeleti szélén, a Verseci-hegységtől északra, dombok között, Temes megye déli csücskében, a szerb-román határtól 2 km-re, Versectől légvonalban 18 km-re északkeletre, Nagyzsám és Komornok közt fekvő település. Áthalad rajta a DN57-es főút.

Története

A falut 1717-ben említette először oklevél Lazumnasch néven.

1761-ben és 1783-ban Lasonash, 1808-ban Laczunás, 1913-ban Lacunás alakban írták.

A török hódoltság előttről nincsenek róla adatok, de a hódoltságból lakott helyként került elő.

Az 1717-es kamarai jegyzékben Lazumnasch alakban fordult elő, 30 házzal, az 1761-es és az 1783 évi térképeken Lasonash alakban fordult elő.

1828ban Sztojánovits János vásárolta meg a kincstártól. 1863-ban báró Sztojánovits Mladen birtokába került, 1887-től pedig báró Sztojánovits Iváné lett. A községbeli urilakot még báró Sztojánovits János építtette 1830 körül.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Laczunás, oláh falu, Temes vármegyében, Kudriczhoz északra 1 mérföldre hegyes, völgyes vidéken, 1025 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Van 8 fél, 179 negyed, 28 nyolcad telek. és 5 zsellér után úrbéri szántó 1224 hold kaszáló 653 hold, legelő 223 hold, házhely 220 hold; ezenkívül a lakosok kezén vannak szőlők és szilvások 240 hold 800 négyszögöl. A majorsági birtok 2100 hold melynek nagyobb része erdő. Földe úrbérileg 2. osztálybeli ugyan, de azért termékeny és szép búzát, zabot, kukoricát terem. Bírja Sztojanovics János.

– Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára^[2]

1910-ben 1040 lakosából 854 fő román, 121 magyar, 14 német, 14 szerb volt. A népességből 744 fő görögkatolikus, 147 római katolikus, 147 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 315 lakója közül 312 fő (99,0%) román, 2 (0,6%) német és 1 (0,3%) magyar volt.

Nevezetességek

Görögkatolikus temploma 1844-ben épült.

Jegyzetek

↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Temes vármegye
Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]