|
Agyagosszergény
Agyagosszergény község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban. 1927-ben Agyagos és Fertőszergény egyesítésével. Ideiglenes neve 1928-ig Fertőszergényagyagos volt. FekvéseA Hanság déli szélén fekszik, határában folyik nyugat felől az Ikva-patak, északon pedig a Répce. A határos települések: délkelet felől Vitnyéd, nyugat felől pedig Fertőendréd; közigazgatási területe a fentieken túlmenően, északkelet felől kapuvári, északnyugati irányból pedig fertődi külterületekkel is érintkezik. A legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Kapuvár. MegközelítéseDéli határszélén húzódik a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Lakott területei között azonban csak a 8517-es út halad végig, azon érhető el a főút vitnyédi és fertőendrédi szakaszai felől is. A hazai vasútvonalak közül a települést a Győr–Sopron-vasútvonal érinti – a déli határszéle mellett halad el –, megállási pontja azonban nincs a község határain belül. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket a nagyjából 6-6 kilométerre eső Petőháza vasútállomás vagy Vitnyéd-Csermajor megállóhely kínálja; a térség legforgalmasabb állomásától, Kapuvár vasútállomástól a távolsága bő 10 kilométer. TörténeteA község Agyagos és Fertőszergény egyesítésével jött létre 1927-ben, bár a két település már a 19. század elején összeépült. Először a Fertőszergényagyagos nevet kapta, ezt 1928-ban változtatták mai nevére. Szergénnyel az első fennmaradt feljegyzésekben Zerghen néven találkozunk. Később Szergénynek írták a település nevét, 1906-ban pedig a Vas vármegyében található Szergénytől való megkülönböztetésül a Fertőszergény nevet kapta. Első nevének eredetét nem ismerjük. Ha megvizsgáljuk a szomszéd községek neveit (Fertőendréd, Petőháza, Süttör, Osli stb.), azt találjuk, hogy azok szinte kivétel nélkül a földesuraiktól kapták a nevüket. Nem lehetetlen, hogy Szergény nevének eredetét is itt kell keresni, de az a körülmény, hogy ilyen nevű földesúrról nem maradt fenn írás, sokat levon e következtetés helyességének valószínűségéből. Amikor a község neve 1364-ben felbukkan a fennmaradt okiratokban, már Nyéky Lőrinc a földesura. Mások a Zerghen szóban ősi avar szót látnak. Agyagos Árpád-kori település. Első ismert írásos említése 1258-ből való, Ogegus néven. Ez később Agagussá változott. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből származtak. A következő birtokosok a Csák és a Pok nemzetséghez tartoztak. A Csák család még a 16. században is birtokolta. A 17. század végén Esterházy Pál nádor lett a falu tulajdonosa. Agyagos sorsa összefonódott a (fertő)szentmiklósi uradalom történetével. 2007-ben került át a Kapuvári kistérségből a Sopron–Fertődi kistérségbe. 2013-tól a Soproni járáshoz,[forrás?] 2015. január 1-től a Kapuvári járáshoz tartozik.[3][4] KözéletePolgármesterei
A településen 2022. május 8-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület 2020. augusztus 13-án feloszlatta magát.[14] A választást eredetileg 2020. november 8-ára írták ki,[15] de a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt azt már nem lehetett megtartani, és a járványhelyzet feloldásáig új választási időpontot sem lehetett kitűzni. A választáson az előző polgármester nem indult. NépességA település népességének alakulása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 1,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,3%, református 0,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,1% (14,4% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 0,4% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% ukránnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,1% volt római katolikus, 1,5% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 0,9% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[17] Nevezetességei
Nevezetes emberek
TestvértelepüléseKépgaléria
Források
Hivatkozások
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
