|
Nagybajcs
  Nagybajcs község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban. FekvéseA Kisalföld szigetközi részén, Győrtől 12 kilométerre észak-északkeletre, a Duna partján helyezkedik el. MegközelítéseA község Győr felől a 14-es főútból, Pataháza városrészben északkelet felé kiágazó, és a Duna töltéséig vezető, közel 9,5 kilométer teljes hosszúságú 1301-es úton érhető el, Bácsa városrészen és Kisbajcson keresztül. A település területén torkollik bele az előbbi útba, Vámosszabadi Győrszabadi településrésze felől az 1303-as út.[3] TörténeteA Nagy-Duna partján fekvő község magja a kora középkorban egy kis halásztelep volt. Első említése Boych írásmóddal 1252-ből származik. A halászatot – és az aranyászást – később állattenyésztés váltotta fel, most pedig Győr bolygótelepüléseként egyre többen keresik kenyerüket az iparban. Fényes Elek a Magyarország Geographiai Szótára (1851) című művében az alábbiakat írja Nagybajcsról: „Nagy-Bajcs, magyar falu Győr vmegyében, szinte a Duna jobb partján, 615 kath., 3 evang., 21 ref., 13 zsidó lak., kath. paroch. szentegyházzal. Határa jó buzát terem; legelője, erdeje, vadja elég a szigetben. Dunamalmok. Halászat. F. u. többen.” Az 1954-es árvíz a falu nagy részét elpusztította. KözéletePolgármesterei
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás keretében nem lehetett polgármester-választást tartani, mert a posztra egyetlen ember sem jelöltette magát.[14] Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 1999. május 16-án tartották meg, öt jelölt részvételével.[6] 2016. szeptember 4-én ismét időközi polgármester-választást kellett tartani Nagybajcson, mert a korábbi polgármester 2016. május 8-i hatállyal lemondott posztjáról.[12][15] A választáson hat jelölt indult, közülük a győztes kerek 200 szavazatot szerzett – majdnem dupláját a második helyezett Teilinger Imre 110-es szavazatszámának –, ez számára 41,67 %-os eredményt jelentett.[11] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,1%, református 2,3%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,8% (19% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 93,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% szlováknak, 0,8% németnek, 0,7% lengyelnek, 0,1% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45% volt római katolikus, 1,7% református, 1,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (38,5% nem válaszolt).[17] LátnivalókRómai katolikus temploma 1869-ben épült, benne egy művészi kivitelű, nagy értékű, 16. századi Pieta-szoborral. Az egyházi kincsek budapesti gyűjteményes kiállításának ez volt az egyik kiemelkedő darabja.[18] TestvértelepülésekHivatkozások
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
