|
Lázi (Magyarország)
 Lázi egy község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban. FekvéseA Bakony északkeleti, lankás dombokká szelídült lábainál fekszik. Szomszédai: észak felől Táp, északkelet felől Tápszentmiklós, délkelet felől Sikátor, dél felől Veszprémvarsány, délnyugat felől Románd, nyugat felől Bakonypéterd, északnyugat felől pedig Győrasszonyfa. Kelet felől a legközelebbi település Bakonybánk, de közigazgatási területeik kevés híján nem határosak egymással. MegközelítéseA község legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Veszprémtől Győrig vezető 82-es főút, amely a nyugati határszélén húzódik. Központján, annak főutcájaként azonban csak egy alsóbbrendű út, a Kisbért a 82-essel összekötő 8218-as út halad végig. A hazai vasútvonalak közül a Győr–Veszprém-vasútvonal és a már megszüntetett Környe–Pápa-vasútvonal nyomvonala is érinti, de működő megállóhelye egyiken sincs Lázinak, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a győri vonal Veszprémvarsány vasútállomása, a központtól mintegy 3 kilométerre délnyugatra. [A pápai vonal Lázi megállóhelye a falu északi részén volt, valószínűleg a Petőfi Sándor utca vasúti átjárója mellett, 2007-ben zárták be és azóta már a létesítményeinek nagy részét is elbontották.] TörténeteNeve a korábban országszerte ismert és használt láz szóból származik, és a tisztás, rét, szénatermő hely, irtvány jelentésű szláv köznévből keletkezett. Régiségét nyelvünkben a 11. századi felbukkanása igazolja. A település és népe - kis megszakításokkal - mindig a pannonhalmi apátság birtoka volt. A 13. század derekán, 1240 körül jelentős településsé fejlődött. Egy korabeli leírásból tudjuk, hogy a faluban nem kevesebb, mint 147 ház állott, ami igen tekintélyesnek számít ebben az időben. A jobbágyokon, szolgákon kívül szakács, szűcs, udvarnok és bognár is lakott Láziban. Az iparosok sokfélesége és nagy száma arra enged következtetni, hogy nem elsősorban a falu népének, hanem az apátság igényeinek kielégítése volt feladatuk. A lélekszám most már egyenletesen szaporodik, velük együtt gazdagodik a falu. 1729-ben 57 jobbágygazda élt a településen, munkájukat 15 munkabíró fiú segítette. A gazdaságilag is rendezett állapotokat tükrözi, hogy a falunak malma is volt egy tavon. Az állattartást szolgálta a nem túl nagy területű rét, ami azonban jó évben ellátta a nyilván félrideg tartású állatokat téli takarmánnyal. A községben kocsma és mészárszék működött egész éven át. A látványosnak is nevezhető fejlődést az 1768-i úrbéri szabályozás is rögzítette. Nevezetesen ekkor már 26 1/2 telket állapítottak meg. Ebből 5 egészhelyes, 42 gazdának pedig félhelyes föld jutott, míg 21 házas- és 18 házatlan zsellér élt a faluban. Egész telekre 22 hold föld jutott, és 10 szekér szénatermő rét. Nem egészen húsz év múlva a telkek száma változatlan, ám a földterülete erőteljesen növekedett - nyilván az irtások révén. Ekkor - 1787-ben - már a "házmögötti föld" fogalma is fölbukkan, ami - vulgárisan - a mai "háztáji"-nak felel meg. A falu építkezési módjáról, a lakóházakról keveset tudunk. A fenti, 1787-es úrbéri szabályozásban szó esik egy vendégfogadóról, ami már cseréppel fedett, míg az udvaron álló istállót zsindely takarta. Az urasági majorban volt egy "sárzott sövényfalas, nádas ház". Ugyanígy készült a szárnyas ól is. Nem járhatunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy a korábbi századokban ez a fajta építkezési mód lehetett az általános faluszerte ( 1937-ben még állt egy sövényfalú épület a faluban), míg a tetőfedő anyag a nád és a zsup volt. Szó esik továbbá egy téglaégető kemencéről, ami azonban - a téglavető házával együtt - romokban hever". A falu határához tartozó erdők a 18. század végére, a 19. század elejére elfogytak lassan. A megmaradt erdő legeltetésre, makkoltatásra nemigen alkalmas, mert "igen sűrű". Ekkor már két tó is van a falu határában: az egyiket a patak alakította ki, erről 620 kéve nádat aratnak, míg a másik a péterdi határ közelében - 468 kévét ad. A robotos hétköznapokat a ritka ünnepek könnyítették, színesítették. A rég eltűnt népviseletből már csak a nők igen finom, aprólékos fehér lyukhímzésű váll- és fejkendői, keszkenői maradtak hírmondónak. Népszokásaik közül - a környező falvakra is jellemző - lucázás, karácsonyi pásztorköszöntés, betlehemezés és a tavaszi ünnepkör hagyományai érdemelnek említést. A virágvasárnap megszenteltetett barkának gonoszűző, bajelhárító, sőt gyógyító erőt tulajdonítottak. A sonkát, tojást, kalácsot, tormát, sót húsvét napján szentelték meg. A szentelt ételek morzsáit a szántóföldeken szórták szét a bőséges termés reményében. A gazdasági év kezdetének évszázadok óta Szent György napját (április 24.) tartották. A szokás része az ünnepélyes állatkihajtás volt, amit mágikus cselekedetek kísértek. Lázi lakóinak népszokásai egyaránt kötődnek a Bakony, illetve a Kisalföld térségének szokásaihoz, mintegy átmenetet, összekötő kapcsot jelentve a kettő között. 1999-ben került át Veszprém megyéből Győr-Moson-Sopron megyébe.[3] KözéletePolgármesterei
A településen 2008. november 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13] A választáson feltehetőleg a hivatalban lévő faluvezető is indult [bár ezen választás dokumentumaiban asszonynév nélkül említve szerepel a neve], ám kis különbséggel alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 0,5% bolgárnak, 1% németnek mondta magát (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,7%, református 1,9%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 2,4% (25,2% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% ukránnak, 0,2% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,1% volt római katolikus, 2,9% református, 1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (45,1% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
Jegyzetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
