|
Bágyogszovát
Bágyogszovát község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban. FekvéseA település a Rábaközben fekszik 11 kilométerre Csornától délkeleti irányban. A mai község Bágyog és Rábaszovát egyesüléséből jött létre; az északnyugatra fekvő bágyogi rész egyutcás, a délkelet felé eső szováti rész összetett település, de a temploma körül mindkét községrész úgynevezett orsós jellegű kiszélesedést mutat. MegközelítéseFőutcaként északnyugat-délkeleti irányban a település mindkét részén végighúzódik a 8511-es út; ezen érhető el a község Csorna és a 85-ös főút felől, illetve délkeleti irányból Bodonhely-Kisbabot felől, Szilsárkány felől pedig a 8423-as úton. Vasútvonal nem érinti. Korábban a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Győr–Sopron-vasútvonal Bágyogszovát megállóhelye kínálta, amely a neve ellenére Dör község közigazgatási területén létesült, a 8511-es út vasúti keresztezése mellett, de a nagy távolságból fakadóan (Rábaszováttól mintegy 5,5, Bágyogtól 4 kilométerre található) sosem volt jó a kihasználtsága, ezért ki is vették a személyforgalmi menetrendből. Története„A bágyogszovátiak, ha községük történetét kutatják a múltban, két – önálló – települést kell vallatóra fogni. Mindkettő Árpád-kori település” „Szovát neve kétségkívül ószláv maradvány; annyit jelent, mint Szent, Szentély.” Elképzelhető, hogy az Árpád-korban a környék egyetlen temploma állt itt, mert akkor a templom olyan nagy és ritka dolog volt, hogy helységeket neveztek el róla. „Egyes források szerint Bágyog neve is szláv eredetű: Bog (Isten-uk, Istenes).” Más megközelítés szerint „Bágyog neve a bádog főnévből keletkezett személynévi áttétellel.” „Oklevél először 1224-ben említette Szovátot Terra Zoac néven.” Szovát ebben az időben királyi várföld volt, de II. Endre király visszavette, és a győri püspöknek ajándékozta. Bágyog községgel 1351-ben találkozhatunk először: egy oklevél Baguk néven említi. Ezen oklevél szerint a községet a Kanizsayak kapták meg Nagy Lajos királytól. 1454-ben a Kanizsayak zálogba adták a falut. Szovát birtoklásáért 1478-ban perre került sor, melynek eredményeként a falut a püspöknek ítélték. A török idők nem múltak el nyomtalanul a két település felett. A XVI. század folyamán a török többször is feldúlta, kirabolta a Rábaközt. Ebben az időben mindkét község a győri püspökség Rába-átkelőhelyét védő keszői várhoz tartozott, oda vitte hadiadóját. Bágyog 1649 körül a török pusztítás következtében kisebbre sorvadt, Szovát pedig 1680-ban teljesen elpusztult, és 1693-ig nem létezett. A török harcok elmúltával Kolonits Lipót győri püspök a területre új lakókat telepített. A telepítések vezetője Foki János volt (ma egy „domb” őrzi emlékét). Szovát lakossága tehát nem azonos az őslakókkal. A mai település sem a régi helyén áll. A régi Szovát a mai falutól délre, Rábapordány irányában terült el. Temetője az úgynevezett Kisgyöpön volt, a pordányi út helyén, nem pedig a mai helyén (az Árpád utca – Fő utca találkozásánál). A települések történetében az 1710-es év ismét pusztulást hozott: Bágyog 200 lakósából pár hónap alatt 60 a pestisjárvány áldozata lett. A háborúk, járványok elmúltával a község a csendes fejlődés, gyarapodás időszakába lépett. A két falu szerződéses viszonyban volt földesurával, a győri püspökkel, s bár a püspök többször is urbáriumot próbált kényszeríteni a falvakra, ez a viszony fennmaradt. A földesúrnak saját kezelésű majorsága a községekben nem volt, ezért a lakosságnak lehetősége nyílt irtásföldjeinek növelésére és a maradványföldek ingyenes használatára. A 18. század vége és a 19. század eleje mindkét túlnyomóan katolikus községben a templomépítés kora volt. Ekkor bontották le a korábbi kis templomokat, s építettek helyettük újakat. A bágyogi templom 1768 és 1772 között épült Zichy Ferenc püspök kegyúrsága alatt. A templom a barokk stílus jegyeit viseli magán, tervezője Hefele Menyhért volt. A templom védőszentje Szent Márton, ami azért is érdekes, mert ő a korai templomok védőszentje szokott lenni. Lehetséges, hogy a bágyogi plébánia az első korszakból származik. A temető a templom körül terült el 1804-ig, ma a falun kívüli területen található. A szováti templom1795 és 1804 között épült Fengler József püspök idején. A templom szintén a barokk stílus jegyeit viseli magán, védőszentje Mária Magdolna. A szabadságharc sem múlt el nyomtalanul a két község életében. A harcokban a falvak 18 honvédje vett részt. A kiegyezés utáni korszakban, 1872-ben épült Bágyogon az egytantermes iskola. Az I. világháborúban a két település lakosai közül 61-en haltak hősi halált. 1941-ben került sor a két község első egyesítésére. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, a két község 1945-ben ismét szétvált. A második világháború újra áldozatokat követelt a falvaktól: 64 katonai és 3 polgári személy esett áldozatul a harcoknak. Az áldozatok nevét az utókor kőbe véste, s minden évben megemlékezik róluk. A második világháború elmúltával ismét fejlődés következett. A két község teljesen összeépült, köztük csak a Kepési csatorna (a "Nagyárok") képez természetes választóvonalat. A két községet – Bágyogot és Rábaszovátot – 1950. szeptember 1-én ismét összevonták, s a település új neve Bágyogszovát lett. A községek gazdálkodásában mindig a mezőgazdaság dominált. Fő terményük sokáig a búza, a cukorrépa és a burgonya volt. A két világháború között az állattenyésztés tett szert nagyobb jelentőségre: szarvasmarhát, juhokat, lovakat is tenyésztettek. Az 1950-es években termelőszövetkezet alakult, amely főként szarvasmarha- és sertéstenyésztést, illetve gabonatermesztést folytatott. A szövetkezet 1992-ben szűnt meg. Ma a falu határát magángazdák művelik, akik kertészeti növényeket is termesztenek: uborkát, paradicsomot, paprikát. 20-21. századi bágyogszováti kronológia
KözéletePolgármesterei
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,7%, református 1,6%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,1% (12,1% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, szlovénnek és horvátnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,1% volt római katolikus, 2,6% református, 2,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 6,1% felekezeten kívüli (29,8% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
Jegyzetek
Helyi civil szervezetek
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
