Portál:Győr-Moson-Sopron megye
Sz échenyi I stván E gyetem Győr
Győr-Moson-Sopron vármegye az ország északnyugati részében található.
Északról a Duna és Szlovákia , keletről Komárom-Esztergom vármegye , nyugatról Ausztria , délről Veszprém vármegye , délnyugatról Vas vármegye határolja. Székhelye: Győr . A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.
Győr-Moson-Sopron vármegye területe 4208 km², Magyarország területének 4,4%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb vármegyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom vármegyének . Területén kb. 450 000 ember él.
A vármegye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.
A nyugati fekvés mindig fontos volt a vármegye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomban játszik nagy szerepet.
Győr-Moson-Sopron megye látnivalóinak listája
Győr-Moson-Sopron megye története
Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben (1 Vas megyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron megyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)
A jelenlegi megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes , és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút .
A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye , Győr , Sopron , Moson , Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923 -ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, Győr-Moson megye néven (1945-1950).
A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg , Bő , Bük , Chernelházadamonya , Horvátzsidány , Iklanberény , Kiszsidány , Lócs , Mesterháza , Nagygeresd , Nemesládony , Ólmod , Peresznye , Sajtoskál , Simaság , Tompaládony , Tormásliget ) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990 -ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.
További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd , Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, majd Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, és legutóbb[ 2002. október 10-én Bakonygyirót , Bakonyszentlászló , Fenyőfő , Románd , Sikátor és Veszprémvarsány .
Győr-Moson-Sopron megye jeles alakjainak listája
* Itt születtek:
Benedek Lajos Sopron (1804–1881) császári és királyi táborszernagy
Csollány Szilveszter (Sopron , 1970 . április 13. –) magyar tornász
Hillebrand Jenő Sopron (1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője.
Hegedüs András ˙(Szilsárkány , 1922. október 31-én) miniszterelnök, szociológus,
Hiller István Sopron országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
Istvánffy Benedek (Szentmárton (Pannonhalma ) 1733 – Győr , 1788 . október 25. ) zeneszerző , karnagy, orgonista
Kisfaludy Károly (Tét , 1778 . február 5. – Pest , 1830 . november 21. ) költő, drámaíró, festő.
Kőszeghi-Mártony Károly Sopron (1783–1848) a gulyáságyú és a sűrített levegős légzőkészülék feltalálója
Roth Gyula (1873–1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
Szájer József Sopron Európaparlamenti képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
Széchényi Miklós Sopron győri, majd nagyváradi püspök
Temes Judit , eredetileg Tuider Judit (Sopron , 1930 . október 10. ) olimpiai bajnok úszó, orvos, sportvezető.
Dallos-Nyers Boglárka (Győr, 1997. április 2.) énekes, műsorvezető
A megye volt működésük főbb színtere:
Megírandóak : A hiányzó szócikkek (piros színűek)
Bővítendő : (csonk települések) Bodonhely , Cakóháza , Csikvánd , Farád , Fehértó , Feketeerdő , Gyarmat , Győrsövényház , Gönyű , Himod , Jobaháza , Markotabödöge , Mosonszolnok , Potyond , Páli , Pásztori , Rajka , Rábakecöl , Rábapordány , Rábasebes , Rábaszentandrás , Rábatamási , Rábcakapi , Sobor , Szil , Vág , Zsebeháza .
Bevezető hiányzik :
Források keresése :