A határ magyar oldalán csak két települési szomszédja van: észak felől Sopron, kelet felől pedig Kópháza. Délkeleti szomszédja Sopronkeresztúr(Deutschkreutz), délnyugat felől pedig Hasfalva(Haschendorf) és Sopronnyék(Neckenmarkt) településekkel határos.
Csak közúton közelíthető meg, Sopron belvárosa, illetve az M85-ös autóút és a 84-es főút csomópontja felől, mindkét irányból a 8645-ös úton. Korábban egy mellékút révén közvetlen összeköttetése volt Kópházával is, de azt a mellékutat az M85-ös építésével kettévágták, így Kópháza felől Harka ma már csak az előbb említett csomóponton keresztül érhető el.
Vasútvonal nem érinti, ennek ellenére a közelében húzódó Sopron–Szombathely-vasútvonalnak korábban volt Harka vasútállomása (soproni területen, a 8645-ös út vasúti keresztezésétől nem messze), amit csak az utóbbi években[mikor?] szüntettek meg, az alacsony kihasználtsága miatt. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget azóta Sopron vasútállomás kínálja. Erre vezették volna az 1847-ben tervezett Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalavár-Nagykanizsa vasutat.[3]
Nevének eredete
A falu neve „Villa Harka” formában fordul elő először. Eredete a „horka” magyar méltóságnévre megy vissza, a nevet a bírói hatalmat viselő Tétény vezér fiától kapta.
Németül a település neve Harkau. Horvátul két neve van. A fertőhomoki horvátok Horkának, a kópháziak Huorkának hívták.[4]
Története
A falu nevének első írásos említése egy Székesfehérváron1245 májusában kelt adománylevélben található, amelyet IV. Béla adott ki. Harka környéke már a rómaiak korában lakott terület volt.
A 18. század végén Harka a környék egyik leggazdagabb településének számított. Ezért 1783-ban Nagy György megalapította az országos hírűvé vált Harkai Nemesi Akadémiát, ahol az ifjú magyar nemesek fél év alatt elsajátíthatták a német nyelvet.
1809-ben tűzvész pusztította el a település északi részét, csak a templom és a paplak élte túl a lángok perzselését.
A település nevét 1947-ben a község országgyűlési képviselője, a később koncepciós per áldozatává vált Rajk László belügyminiszter segítségével tévedésből (német eredetű névnek hitték), a törvényeket megkerülve Magyarfalvára változtatták, a helyiek tiltakozása ellenére. 1947. szeptember 28-án az átkeresztelési ünnepségen részt vett Rajk László is, ő volt a nap szónoka.[forrás?]
Egy helyi népszavazás után, majd 43 év múlva, 1990. április 1-jén a falu újra visszakapta az ősi, Harka nevet.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 5,8% németnek mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 4,2%, evangélikus 9,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (20,3% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlovénnek és románnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 7,4% evangélikus, 3,1% református, 0,5% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 9,8% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[14]
