|
Páli
Páli község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban. FekvéseMagyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz déli részén fekszik, a Rábától körülbelül 4 kilométerre északra. A szomszéd települések: észak felől Magyarkeresztúr és Zsebeháza, északkelet felől Szil, délkelet felől Vág, dél felől Pápoc, délnyugat felől Edve, nyugat felől pedig Beled. MegközelítéseA település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely nagyjából kelet-nyugati irányban végighúzódik a belterületén, annak főutcájaként; azon érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is. A környező kisebb települések közül Vággal és Kemenesszentpéterrel a 8426-os, Edvével és Vámosújfaluval a 8427-es, Mihályival és Vadosfával a 8607-es utak kötik össze; határszélét északon, egy rövid szakaszon érinti még a 8605-ös út is. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Páli-Vadosfa megállóhelye kínálja, a központtól bő 3 kilométerre északra, Vadosfa község déli határa közelében. TörténeteA település neve a „Peuli-Pálé” személynévbirtoklást kifejező „i” képzős származékából ered. Első írásos említésével 1220-ból találkozhatunk, amikor II. András királyunk Páli és Edői pusztát Osl és Belud grófnak adományozta. Az 1300-as évek elején már lakott hely, a "két Páli" néven szerepel. Az 1325 évi adományozást követően, 1327-ben I. Károly magyar király Köcski Sándor országbírót többek között a két Páli, Pápoc és Sebes birtokában is megerősítette. 1346-ban már Magyar Pál és felesége Gelsei Margit birtokolta zálogjogon, Köcski Sándor fiától Györgytől 1352-ben vásárolták meg. Gelsei Margit 1365-ben Pápocon prépostságot alapított, amelyhez Páli is tartozott. A két település közötti kapcsolat ettől kezdve a 20. század közepéig fennmaradt. V. László király 1451-ben új királyi adománylevéllel erősítette meg Máté prépostot a sopronmegyei két Páli, Daák puszta és Vicafölde birtokok jogában és a győri káptalan által újból való beiktatását is elrendelte. Az 1500-as évek második felében, 1571-ben majorsági földekről, 1566-ban pedig már plébániáról is voltak feljegyzések. A törökdúlás idején 1594-ben Rábaköz jelentős része elpusztult, két évtizeden át Páli is lakatlan volt. A 17. sz. elején Bethlen Gábor hadai foglalták el a pápoci prépostság birtokait, így Pálit is. A Rábaközi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1659-ben 40 telkes jobbágy élt a faluban, egy kivétellel mind katolikusok. Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébániatemplomot, így kegyhellyé vált. Itt épült meg Magyarország első kálvária csoportja a XVII. század második felében. A 18. század a kuruc-labanc harcokkal vette kezdetét. Erős hadisarcot vetett ki mindkét fél a falvakra, a prépostra és birtokaira. A páliak robotolása az 1720-25 közötti időszakban kezdődött, amikor az eszterun belüli rétet falustól kiirtva kénytelenek voltak az uraságnak átengedni. Az erdőirtás során nyert földterületet az uraság visszaváltogatta a jobbágyoktól. Az így nyert urasági földeken hatalmas robotterhek nehezedtek a jobbágyokra. A népszaporulat megkövetelte a nagyobb földterületeket. Ezt belátva az uraság átengedte a jobbágyoknak az újabb irtásföldek felét. Ezáltal kedvezőbbé vált helyzetük. A faluban takácscéh is működött, 1716-os céhlevelét többször megújították, a céh tagjainak száma meghaladta az 50-t. Zászlójuk értékes céhrelikvia. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,7%, református 1,4%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 2,8% (8,1% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% szerbnek, 0,3% cigánynak, 0,3% horvátnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 2,6% evangélikus, 0,6% református, 0,3% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (40,4% nem válaszolt).<ref>Páli Helységnévtár</f> Látnivalók
Hivatkozások
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
